Három borászat, tizenkét bor – pontosan ennyi kellett ahhoz, hogy megannyi borszerető, újságíró, TV stáb és borszakíró összegyűljön november 30.-án a budapesti KOGART Házban, a Nagy-Eged-hegy dűlő kóstolón. Hatalmas élmény, kiváló borok, sok tanulság és remek társaság. A szervezőknek pedig köszönöm a meghívást.
De vajon hogyan is épül fel a Nagy-Eged? Két fő dűlőt különböztetünk meg: az alacsonyabb részeket – melyek 250 méteres szintmagasságig nyúlnak fel -, Nagy-Eged-dűlőnek nevezzük, míg a felső részt – mely 500 méteres magasság fölé nyúlik, és egyben a legjelentősebb termőhely – Nagy-Eged-hegy-dűlőnek. A Nagy-Eged-hegy történetében most először az ott termelő három pince – a Gróf Buttler Borászat, a Kovács Nimród Borászat és a St. Andrea Szőlőbirtok – összefogott, hogy boraikon keresztül megmutassák ennek a terroirnak az erejét. Mert a Nagy-Eged-hegy vitathatatlanul Magyarország legkiválóbb termőhelyének egyike, mely egyedi fekvésének, talajösszetételének és klímájának köszönhetően elképesztő komplexitású és ízvilágú borok készítésére alkalmas. De ha valakinek kézzel fogható bizonyítékok is kellenek, kóstolja meg a St. Andrea Nagy-Eged-hegy 2011-es Bikavért vagy Kovács Nimród 2011-es Grand Bleu névre keresztelt kékfrankost.
Gazdag történelmi múlt, filoxéravész, évtizedeken keresztül tartó homály, szocializmus, és tömegtermelés – ez jellemezte az Egri borvidék emblematikus szőlőhegyét, az 536 m tengerszint feletti magassággal rendelkező Nagy-Egedet. Szerencsére a 21. század fordulója táján a szőlőtelepítéseknek köszönhetően új életre kelt a termőhely. Ma pedig az alázatos szakmai munkának köszönhetően képesek vagyunk tisztán látni, hogy mit is adhat hosszútávon ez a hegy.

„Olyan mesterkurzuson vagyunk, ahol mindannyian tanulunk. Azért is tartom fontosnak, hogy vettük a bátorságot megmutatni nektek ezeket a borokat, mert a világnak tudnia kell, hogy Egerben van egy nagyszerű termőhely” – mondta a kóstoló elején Lőrincz György, a St. Andrea birtokigazgatója, aki még hozzátette, hogy hite szerint a terroir szent hely: a ciszterci szerzetesek a 13. századtól kezdve meghonosították a burgundiai szőlőkultúrát Egerben, és a Nagy-Eged-hegyen is. Nem véletlenül emelt áldó Mária-szobrot a birtokán, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a vidékre. Ha pedig engem kérdeztek, hiszem, hogy a bor szeretete képes minden kultúra, politikai vagy akár vallási nézet fölé emelkedni, nyugalomra és nyitottságra inteni mindenkit. Sajnos kevés ilyen dolog van már a világban, de még mielőtt elragadna ennek a gondolatnak a kifejtése, inkább rátérek a borokra.







Az oldal tulajdonosa és főszerkesztője.