A DonumTerrae termékek a Délvidéken, Hajdújáráson készülnek, egy kis helyi manufaktúrában. A manufaktúrát 1989-ben alapították, és a régi Jugoszlávia területén először itt készült hidegen sajtolt olaj, és a mai napig úttörőnek számít organikus termékek előállítása terén. Márkanevük manufakturális eljárással készült magolajok, olajos magvakból készült natúr krémek, és ecetkülönlegességek válogatott csoportját öleli fel, a saját termesztésű tökmagtól, a vadon termő gránátalmáig.

Danyi Évával, a Donum Terrae termékek gazdájával beszéltem ez alkalommal.

(Az interjú elkészülte után, a Donum Terrae tökmagolajat a Great Taste-en, a legnagyobb és legszigorúbb gasztronómiai megmérettetésen, ahol 400 független szakértő értékeli a nevezett termékeket, egy csillaggal jutalmazták, ami igen nagy elismerésnek számít.)

Milyen indíttatásból született meg a Donum Terrae cég ötlete?

Az alapanyag a rendelkezésünkre áll, ami a tökmagot illeti, és azzal a manufaktúrával, ahol ezek a termékek készülnek, már évek óta együttműködtünk. Mi is akkor kezdtük el felfedezni, hogy a tökmagkrém, és –olaj, mennyire jó termékek, amikor kapcsolatba kerültünk a gyártóval. Egyik dolog követte a másikat és tulajdonképpen kézenfekvő volt ez a lehetőség, hiszen a magyar piacon a krémek területén még a mai napig sincsen nagyon kínálat. Mi egy olyan termékcsaládot tudunk kínálni, ami nagyon sok igényt ki tud elégíteni.

A család növénytermesztéssel foglalkozott azelőtt, ha jól tudom.

Már generációk óta földdel foglalkozunk. Édesapám már szeretett volna váltani az addigi konyhakerti növénytermesztésről egy olyasmire, ami kevesebb munkát igényel és egyszerűbb vele dolgozni. Így született meg a töktermesztés ötlete, hiszen ott nálunk nagyon jó a táptalaj erre a célra. Kezdetben egy gyógyszercégnek termesztettünk, majd önállósodtunk , és most már sokkal nagyobb területen gazdálkodunk.

Gondolom a cég neve is, ami „A Föld ajándékát” jelenti, ebből a földhöz való kötödésetekből származik?!

Így van, illetve az a gondolat, hogy a föld ad számunkra mindent, amire szükségünk van, csak vissza kell hozzá térni, és felismerni azokat a kincseket, amik körülvesznek.

Mennyire volt nehéz délvidékiként betörni a magyar piacra?

Ezt soha nem tartottam nehézségnek, mindig is úgy álltam hozzá, hogy ugyanolyan vállalkozást indítok be Magyarországon, mint bárki más. Külhoni magyarként és azáltal, hogy nem Magyarországon készülnek a termékek, talán a támogatások terén jelent némi nehézséget. Előfordul, hogy a vevők meglepődnek amikor meglátják, hogy a termék Szerbiában készült- tehát akkor hogy lehet magyar termék?-, ilyenkor mindig el kell magyaráznom, hogy 2 kilométerre a határtól készülnek, és mindenki magyar, aki ezzel foglalkozik.

Több magyar elit étterem is használja a termékeiteket és egyre több helyen lehet velük találkozni. Minek tulajdonítod a nagy érdeklődést a termékek iránt?

A minőségnek. Azokon a helyeken, ahol nem feltétlenül a termék származása számít, hanem a minősége, ott nagyon szeretik. A konyhai használatnál nem a csomagolás számít, hanem az, hogy a termék jó legyen és legyen élvezeti értéke, ezt pedig mi konzekvensen tudjuk hozni.  Egy lakossági fogyasztó számára nem biztos, hogy mindig észrevehető az apró minőségváltozás, de egy étterem konyháján igen. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy minőségingadozásaink legyenek.

Mennyire nehéz eladni a termékeiteket Magyarországon?

Most úgy gondolom, hogy egyre könnyebb. Mikor mi elkezdtünk ezzel foglalkozni, akkor kezdődött el Magyarországon egy jó irányú átalakulás, hogy az emberek elkezdtek újra a természetes alapanyagokhoz visszatérni, illetve egyre fontosabbá vált, hogy mivel táplálkoznak, mi kerül az asztalukra. Sajnos még mindig nagyon korlátozott az embereknek az informáltsága, és tudása.

A külföldi piac felé szeretnétek nyitni, vagy egyelőre inkább a magyar piac foglalja le az energiátok többségét?

Egyelőre a magyar piacban gondolkodom, de idővel szeretnék nyitni külföld felé is. Nem annyira a nyugat lenne az irány, inkább a környező országok, ezen belül is Románia, Lengyelország, és Csehország.

Azért én úgy tudom, hogy nyugaton is kaphatóak pár helyen a termékeitek.

Németországban már van forgalmazónk. Most nyílt a Berlini Magyar Intézetben is egy étterem, ahol a mi termékeinket is használják és megvásárolhatóak, illetve Münchenben is van viszonteladónk.

Hogyan jellemeznéd a Donum Terrae termékeit és a cég üzletpolitikáját?

Nekem fontos, hogy a fogyasztókkal közvetlenül találkozzak, szeretem az újdonság élményét újra, és újra átadni olyan vevőknek, akik először találkoznak a cég termékeivel. A rendezvényekre azért szeretek járni, mert vannak visszatérő vendégeink, és nagyon jó közvetlenül velük találkozni, és ez egy megerősítése annak, hogy jó az, amit csinálunk, és van értelme, örömöt tudunk az embereknek adni.

Általában mellőzöd a bio szó használatát, helyette az organikus szót használod. Miért?

Nagyon fontos, hogy az alapanyag jó minőségű legyen. Sok minősített bio tökmaggal találkozom, ami általában az országba Kínából érkezik be. Lehet, hogy bio papírral jön be, de az minőségben, vagy tápanyagtartalomban mesze elmarad az általunk termesztett tökmagtól. A mi tökmagunkat bármikor  be tudjuk vizsgáltatni, és bionak fogják minősíteni. Ahhoz, hogy mi hivatalosan is biogazdálkodást folytassunk, olyan bürokratikus háttérre lenne szükség, amivel nekünk nincs időnk foglalkozni. A föld, amin mi gazdálkodunk, a saját tulajdonunkban van már 5-10 éve, és pontosan tudjuk mi is van benne. A bio egyik követelménye az, hogy a földnek 3-tól 5 évig kell egy tisztulási időt hagyni, hogy az előzőleg bekerült vegyszer kitisztuljon, ami a mi esetünkben meg is valósult. Én a magyar piacon nem érzem még azt a kifejezett igényt vagy azt a fizetőképes keresletet, ami ezt a biominősítést feltétlenül finanszírozni tudná. Németországban sokkal könnyebb megfizethető áron, vagy még olcsóbban hozzájutni minősített biotermékekhez, mint Magyarországon, mert ott nagyobb hagyománya van a biotermelésnek.

Mi a helyzet a szupermarketekben kapható tökmagolajakkal?

A szupermarketek polcain található olajokkal kapcsolatban felmerül a minőségnek a kérdése, hogy mekkora odafigyeléssel, és milyen alapanyagokból készültek. Egy másik kérdés az, hogy vajon van-e hígítva a termék például napraforgóolajjal. A bevizsgálásuk is egy másik fontos kérdés, hiszen a bevizsgálás az, ami szinte soha nem történik meg. A mi termékünket nyugodtan ki lehet önteni otthon egy tányérra, megnézni a konzisztenciáját, a színét, és megkóstolni az ízét. Ezek elég sok mindent elárulnak majd róla és meg fogják erősíteni az emberekben azt, hogy a drágább, miért is drágább. Ez a minőség sajnos nem tud olcsóbb lenni.

Mennyire érzékenyek a magyar fogyasztók az árakra?

Meglehetősen érzékenyek. Van az a fogyasztó réteg, amelyet meg sem lehet győzni, hogy ezért a minőségért érdemes többet fizetnie, de van az a réteg is, amely belátja azt, hogy ennek ez az ára, és hajlandó ezt kifizetni. Számomra nagyon fontos, hogy a vevőnek segítsek abban, hogy elmondjam, mi mire, és miért jó, ezért is járok rendszeresen különböző fesztiválokra, rendezvényekre a termékeinkkel.

Mi a legfontosabb üzenete a termékeiteknek a vásárlók felé?

„Benne van, ami belőled hiányzik”